A VÍZBÁNYÁK TÖRTÉNETE
Az Északdunántúli Vízmű Zrt. a XIV/A és a XV/C vízaknái a több mint százéves tatabányai szénbányászat utolsó működő létesítményei. Itt 1899-től már a bányákból, később a bánya által épített vízaknákból, kiemelt karsztvíz látta el a település közintézményeit, lakosságát, ipari üzemeit, közkútjait ivóvízzel.
A Tatai-medence vízgyűjtőterületén történő bányászati munka komoly nehézségeket okozott a szakembereknek. A XIV/A vízakna függőleges aknájának mélyítése 1959-ben kezdődött és 1964-ben érte el a tervezett mélységet (250 m). Alapvető feladata, a XIV-es aknai szénvagyon kitermelésének elősegítése volt aktív vízszint süllyesztéssel, továbbá a vízszolgáltatás nyújtása a fent említett felhasználók részére. A szénbányászat működésére az egyik legjelentősebb veszélyforrást a nagy mélységekbe leszivárgó, megszűrt, letisztult és ott tárolt csapadék, a karsztvíz jelentette. XIV/A vízakna építésének célja a bányajáratokba beszivárgó víz kiemelése, így a biztonságosabb körülmények között történő szénbányászat megvalósítása volt. A XV/C mélyítése 1964-ben kezdődött, a +194,5m szintről a +2,0m-ig. Az eredeti létesítési cél a karsztvíztükör süllyesztése olyan mértékben, hogy az a bányaművelést ne veszélyeztesse. (aktív vízvédelem) A 80-as évek közepén a szénbányászat már nem volt gazdaságosan folytatható, így ezután az Európában egyedülálló vízbányák feladatává a lakosság, az intézmények és gyárak vízigényének kielégítése vált.
A vízaknákat a Tatabányai Szénbányák Vállalata üzemeltette. Az ivóvizet mindkét akna közelében a felszínen átadta a regionális rendszert üzemeltető vízmű szervezetnek. A vízaknák mellett létesített vízmű telepek, végzik jelenleg is az átvett víz elosztását és a regionális rendszerekbe történő továbbítását.
A két vízakna üzemeltetését a Tatabányai Szénbányák Vállalat felszámolása után, 1993-tól, a megalakult Karsztaqua Kft. végezte. Az ivóvíz szolgáltatást így még mindig két gazdasági szervezet végezte, mely a fogyasztói ellátás biztonságát tekintve nem volt optimális, ezért 1998-ban a Karsztaqua Kft. beolvadt az Északdunántúli Vízmű Zrt.-be.
A VÍZBÁNYÁK MAI SZEREPE
A felszín alatti 200-250 méteres mélységből kitermelt kiváló minőségű és ízű – együttesen jelenleg 58 ezer m³/nap technikai termelőkapacitású aknákból termelt karsztvíz képezi a tatabányai székhelyű Északdunántúli Vízmű Zrt. ivóvízbázisának kb. 75 %-át. A ma kiemelt víz mennyisége töredéke a korábbi szénbányászat idején kiemelt vízének, így a karsztrendszer a jelen időszakra szinte teljesen feltöltődött, a bányászatot megelőző időszak eredeti szintjére. Az utóbbi évtizedekben az éves periódusokat tekintve kevesebb víz kerül kiemelésre, mint ami a csapadékból a karsztrendszerbe bejut, így annak vízmérlege tartósan pozitív.
Napjainkban a vízaknák öt város (Tatabánya, Tata, Oroszlány, Bicske és Kisbér), valamint 57 község mintegy 235 000 lakosának, intézményeinek és ipari üzemeinek vízellátását biztosítják. 2024-ben 17,1 millió m³ vizet termeltek ki együttesen a vízaknákon, amely 18,0 %-kal több a 2007-ben kitermelt mennyiségnél. Ugyanígy ebben az időszakban a fogyasztók, a gazdaság szereplők száma a térségünk fejlődésével párhuzamosan jelentősen/dinamikusan bővült, ami napjainkban sem állt meg.
2012-től az adott időszak és a jövőbeli fogyasztók vízigényeinek biztonságos ellátása érdekében, több nagy projekt keretében a víztermelés és vízellátás hálózati rendszereiben jelentős volumenű és komplex (gépészeti, villamossági, vízkezelési) felújítások, fejlesztések, bővítések történtek. XV/C vízakna teljeskörű felújítása, térségi jelentőségű ivóvizes gerincvezetékek cseréje ill. kiépítése. 2025-től újabb bővítési és fejlesztési projektek kivitelezési munkái indulnak. XV/C vízaknán az üzemelők mellett új ivóvizes medencék és új vastalanító létesítmények építése, beüzemelése. XIV/A vízakna felszíni és bánya béli létesítményeinek és berendezéseinek teljekörű rekonstrukciója és termelési kapacitás bővítése.
Tatabányai XIV/A vízbányában kitermelt karsztvíz 2009-ben ásványvíz minősítést kapott külön kezelést nem igényel fertőtlenítés csak a hálózatba bocsátott víz másodlagos szennyeződésének megakadályozása céljából történik. A mindenkor egészséges és jó vízminőséget a tervezett és az ütemezett vízminőség vizsgálatokkal folyamatos zavarosságméréssel és a medence befolyóknál történő klórozással (0,2mg/l) biztosított.
A biztonságos vízellátás érdekében, a Víztermelő Bányaüzeme saját karbantartó és hibaelhárító szakember gárdával rendelkezik. Folyamatos ügyeleti rendszerben végzik el a szükséges javításokat.
